1.1. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelése
Intézményünkben vállaljuk a Sajátos Nevelési Igényű (SNI), BTMN-s, hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű és tehetséges gyermeknek az integrációját.
SNI fogalma
„Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján:
- mozgásszervi,
- érzékszervi,
- értelmi-, vagy beszédfogyatékos
- több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
- autizmus spektrum zavarral vagy
- egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”
BTMN fogalma
„Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül SNI-snek. „
Cél
- A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése a többi óvodással együtt azonos óvodai csoportban, a programban meghatározott elvek és célok szerint, biztosítva részükre a speciális fejlesztés lehetőségét.
- A sajátos nevelési igényű gyermekek alkalmazkodó képességének, akaraterejének, önállóságának, együttműködésének érzelmi életének fejlesztése, integrált óvodai csoportok keretén belül.
- A gyermekben rejlő tanulási potenciálok kihasználásával a problémamegoldó képességre nevelés.
- Az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez.
- Interperszonális kapcsolatok alakítása.
Feladat
- Olyan modell nyújtása, amely pozitív irányba befolyásolja a sérült gyermekek fejlődését.
- A napi életritmusba a speciális tevékenységek beépítése, melyek a sérültek felzárkóztatását segítik elő.
- Olyan komplex (orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiai) szakvélemények figyelembevétele, melyek segítségével megismerhetjük a sérülés mértékét, struktúráját.
- A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés-specifikus fejlesztése, illetve a képességeket- és készségeket befolyásoló pszichikus funkciók fejlesztése, szakemberek segítségével.
- Mindezekkel a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése.
- Fejlesztő tevékenységek megszervezése (mozgásterápia, vizuális-, akusztikus-, taktilis észlelés, értelmi képességek fejlesztése, beszéd- és nyelvi képesség fejlesztése, megismerő folyamatok kialakítása, önállóság, szokások elsajátításának gyakoroltatása.)
Autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek
„Az autizmus a szociális, kognitív és kommunikációs készségek fejlődésének minőségi zavara, amely a személyiségfejlődésnek egészét átható, úgynevezett pervazív zavar.
Cél
- A szocializációs készségek fejlesztése.
- A kommunikációs készségek fejlesztése.
Feladat
- Tárgyi, személyi állandóság biztosítása.
- Megfelelő idő biztosítása a tevékenységek végzésre.
- Viselkedési szabályok, helyes viselkedési minták, énkép, önismeret, érzelmek kifejezése, önkontroll tanítása.
- A kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia.
A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozás zavarral) küzdő gyermek
- A sajátos nevelési igényű gyerekek e csoportját a különböző súlyosságú és komplexitású – az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő – részképesség zavarok, vagy azok halmozott előfordulása jellemzi.
- Az érintett gyermekek az átlagnál nehezebben viselik el a várakozás és a kivárás okozta feszültségeket, a váratlan zajokat.
- Aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak.
- Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.
Cél
- Az egyénre jellemző pozitív tulajdonságokra építve a személyiség komplex fejlesztése
- A kóros viselkedés kialakulásának megelőzése
- Alapvető kognitív készségek, képességek alakítása
Feladat
- A szakértői bizottsági véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok korrekciója és kompenzálása szakmai módszerek alkalmazásával.
- A szülővel együttműködve a „különbözőség” korai felismerése, diagnosztizáltatása (amennyiben a probléma az óvodában realizálódik).
- A teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok, inadaptív viselkedés kialakulásának megelőzése.
- Megalapozni az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültséget.
- Egyénre szabott, egyéni ütemben történő fejlesztés kidolgozása, komplex kezelése biztosítása a gyermek fejlődése érdekében a megfelelő szakember bevonásával.
- A gyermekek alkalmazkodó képességének, önállóságának, együttműködésének fejlesztése
- A szülő-pedagógus partneri viszony kiépítése érdekében a szülők felkészítése, segítése.
Az integrált nevelés feltételei
- Az integrált nevelés szerepeljen az intézmény alapító okiratában.
- A gyermek rendelkezzen szakvéleménnyel.
Értelmi elmaradás, részképesség zavar, esetében- Pest Megyei pedagógiai Szakszolgálat Budapesti Tagintézménye, 1. sz. Szakértői Bizottság- Budapest
Beszédfogyatékosság esetében- Beszédvizsgáló Országos Szakértői Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ – Budapest
Mozgásfogyatékosság esetében- Mozgásvizsgáló Országos Rehabilitációs és Szakértő Bizottság – Budapest)
- Az ép és sérült gyermekek szüleinek bevonása történjen meg.
- Csoporton belül a sérült gyermekek más-más fogyatékossági csoportba kell, hogy tartozzanak.
„Az értelmi, illetve érzékszervi sérüléssel élő gyermekek sikeres óvodai integrációja nem a sérülés súlyosságától függ, hanem a befogadó közösség tagjainak elfogadó magatartásától, támogató odafordulásától, a megfelelően megválasztott pedagógiai módszerektől, a szülők teljes körű bevonásától, valamint a tárgyi környezet átgondolt kiválasztásától, strukturálásától.”
A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére
Minden gyermeknél egyénre szabott, előre nem tervezhető, a fejlődés ütemétől függ.
Az iskolába lépés feltételét minden SNI-s gyermek esetében az illetékes Szakértői Bizottság véleménye állapítja meg.
Hátrányos helyzet/ halmozottan hátrányos helyzet fogalma
„Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította;
E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.”
Cél
- Megfelelő minőségű és időtartamú óvodai nevelés biztosítása a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban: HH/HHH) gyermekek részére.
- Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése.
- A gyermekek differenciált fejlesztése egyéni képességeik figyelembe vételével.
- Gyermekközpontú, családorientált szemlélet kialakítása.
Feladat
- A HH/HHH gyermekek egyenlő elosztásával biztosítani intézményi- és csoport szinten a szegregációmentességet.
- Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fejlődését folyamatosan nyomon követve.
Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli szervezetekkel.
Személyi feltételek
A nevelésben részt vevő személyek intézményünkben
- óvodapedagógus,
- gyógypedagógus
- logopédus
- dajka
Fontos, hogy legyenek speciális végzettségű óvodapedagógusok is az intézményben, akik kiegészítik a speciális szakemberek munkáját. Ilyen végzettségű óvodapedagógusaink:
- mozgásfejlesztő óvodapedagógus,
- gyógytestnevelő,
- fejlesztőpedagógus
Tárgyi feltételek
A tárgyi feltételek biztosítása az eszköznorma előírásai szerint történik:
- nagyméretű tükör
- egyéni fejlesztéshez logopédiai tükör
- vizuális tábla,
- mozgásfejlesztést segítő eszközök
- finommotorika fejlesztését segítő játékok, eszközök, anyagok.
Az integrált nevelés során elvárt eredmény
- Az integrált nevelés eredményeként a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek váljanak képessé a közösségbe való beilleszkedésre, iskolába lépésre
- Olyan szemléletformálás, mely a felnőttek és a gyermekek körében egyaránt biztosítja a „másság” elfogadását, tolerálását.
Kiemelten tehetséges gyermek nevelése
Tehetség fogalma
„Tehetségesnek azok tekinthetők, akik kiváló adottságaik alapján magas szintű teljesítményre képesek az élet bármely tevékenységi területén.”
- Az óvodás gyermekek vonatkozásában tehetségekről beszélhetünk.
- Az óvodás korú gyermekek esetében a személyiség megismerésének alapvető eszköze a megfigyelés, annak mindkét típusa, a mindennapi tevékenységek során történő spontán, és az egy adott szempont alapján történő célzott, szervezett megfigyelés.
- Intézményünkben jelenleg nem folyik kiemelt tehetséggondozás.
Cél
- A megfigyelés alapján optimális fejlesztése, önmagukhoz mérten tehetségük kibontása.
Feladat
- Támogató és szakszerű környezet megteremtése, amelyben a tehetségígéretek minél korábban felfedezhetők, és kiemelkedő képességeik továbbfejlesztése biztosított.
Felismerés esetén a szülők tájékoztatása, és az óvodán kívüli alternatív lehetőségek ismertetése számukra
